Két egészen különböző, mégis nagyon hasonló vendégelőadás gazdagította áprilisi műsorkínálatunkat az elmúlt napokban. Mindkettő Budapestről érkezett.

A Loupe Színházi Társulás legfrissebb produkcióját, Dennis Kelly: Lányok, fiúk című monodrámáját Horváth János Antal fordításában és rendezésében, LOVAS ROZI tolmácsolásában láthattuk. A kortárs angol író egy lázadó tiniből sikeres üzletasszonnyá lett nő történetét meséli el, akinek álomszerű élete drámai fordulatot vesz, és rémálommá válik… Az érzelmek széles skáláját mozgatja meg a darab, s lenyűgöző volt, ahogy Lovas Rozi, ez a törékeny alkatú színésznő erőteljes színpadi jelenlétével „betöltötte a teret”, s végigvezette közönségét a humoros sztorik és derűs pillanatok sokaságától a drámai történések megidézéséig. Azt hihetnénk, hogy ennyi fájdalmat, amennyit a sors erre a nőre mért, lehetetlenség ép ésszel elviselni; ám neki talán mégis sikerül. Ha elég időt tölt lakásának abban az egyetlen szobájában, ahonnan hiányoznak gyermekei fotói. Mert kell egy hely, ahol az ember lelkiismeret-furdalás nélkül nevethet… Lovas Rozit nem véletlenül tartják korosztálya egyik legtehetségesebb színésznőjének. Emlékezetes estével, katartikus előadással örvendeztetett meg minket, a Loupe ars poeticájához hűen, miszerint egy színház akkor igazán jó, ha a szórakoztatáson túl el is gondolkoztat, s ráirányítja a figyelmet fontos társadalmi kérdésekre, tabutémákra.

Fotók: Gordon Eszter

Egy igazi TikTok-sztár is fellépett színházunkban a minap: a közösségi médiában 24 milliós megtekintéssel és százezernél is több követővel rendelkező SÖVEGJÁRTÓ ÁRON egy különleges, egyedi hangvételű, interaktív műsorral érkezett hozzánk, melyben vers, próza, humor, zene, stand up és ének egyaránt helyet kapott, jó adag interaktív improvizációval fűszerezve. A színész-énekest 2003 óta ismerhetik a színházbarátok: több, mint 2000 előadásban játszott körülbelül 80 szerepet, melyek közül 50 főszerep volt. A közönség láthatta – egyebek mellett – Bob hercegként, Liliomfiként, a Pillantás a hídról című Miller-drámában Rodolphoként, s a Három nővérben Tuzenbach báróként. Sokoldalú tehetségét egyetlen este keretében, egyetlen műsoron belül is szívesen megcsillantja. Ennek lehettünk tanúi mi is, hisz VERSmindenÁRON című önálló estjében jól megfért Arany és Petőfi egy-egy verse és Örkény egypercese mellett Fekete Pákó vagy Ganxsta Zolee legismertebb dalszövege, no meg egy Verdi-operából elhangzó ária, s a Vágyom egy nő után című Lehár-szerzemény is. Közben pedig a versmondás rejtelmeit kutatta a közönséggel együtt, pikáns színházi sztorit mesélt és zenei alapműveltségünket is finoman próbára tette. Tartalmas estével, érzelemdús, szórakoztatva is elgondolkodtató műsorral lettünk gazdagabbak általa.

Mindkét művész, Lovas Rozi és Sövegjártó Áron is kiemelte: nagy öröm volt számukra ilyen értő közönség előtt fellépni. Olyan nézők előtt, akik egyaránt fogékonyak a humorra és a drámai fordulatokra, s első pillanattól az utolsóig egy hullámhosszon voltak velük, így közösen járhatták be azt az egyszeri és megismételhetetlen érzelmi utazást, amelyet az előadás itt és most lehetővé tett. Mi eddig is tudtuk, hogy remek közönség jár hozzánk. Milyen jó, hogy ennek hírét messze földre elvihetik mások is!

Csató Andrea