Balogh Robert: Közmagyar
  • Rendezte:
Írta és rendezte: Balogh Robert
Balogh Robert: Közmagyar című társadalmi szatírája egy országgyűlési képviselőválasztás
kellős közepébe vezeti a nézőt, ahol a számítógépes rendszer túlterheléses támadása miatt épp
szünetel a voksolás. Ám a városrészi tévéstáb sztárriportere addig sem lazsál. Mert hír az kell.
Alkalmi interjúalanyai pedig beszélni kezdenek…Az író rendezésében létrejött formabontó előadás a Pécsi Harmadik Színház előterében zajlik,
amely helyszínen egyébként a város két, hivatalos szavazóköre működik a választásokon. A
közönség térben is együtt létezhet a produkcióval, a színészekkel: utánuk mehet, közelebb léphet
hozzájuk, vagy épp megfordulhat, ha a háta mögött bukkan fel valamelyikük. Ettől is
mondhatjuk formabontónak és különlegesnek a Közmagyar előadását. Meg mástól is.

– Mindig is jellemző volt rám, hogy a fülemből éltem. Azaz ha verbális agresszióba, nyelvi
indulatkitörésbe vagy hülyeségbe botlottam, azt leírtam és félretettem, s alkalomadtán
valamelyik regényembe épült be; de az is előfordult, hogy fölkértek egy beszéd megtartására, és
abba szivárgott bele – meséli Balogh Robert. – A Közmagyar esetében is ez történt. Az első
karantén idején a neten szörfölgetve rábukkantam évtizedes, vírusként terjedő videókra.
Közügyekről kérdeztek végtelenül egyszerű, aluliskolázott embereket, ki-ki a maga szintjén
igyekezett válaszolni a riporternek. Pár perc nevetés után belém hasított a gondolat: ez igazi
színházi szituáció! Tele van humorral, szeretettel és fájdalommal. Megmutatkozik, miként
csurog alá a politika a társadalomban, milyen indulatokat gerjeszt. Az is, hogy milyen a
társadalmi egyenlőtlenség. És miként csúszik félre egy gondolat. Milyen, ha az összeesküvés-
elméletekből magyarázzuk a világot, vagy ha politikai pletykákat sugdosunk a fülekbe?

– A produkció rendhagyó volta abból is ered, hogy nincs jól elhatárolható nézőtér, sem színpad, s a
nézők két kivetítőn keresztül is figyelemmel kísérhetik az eseményeket.

– Ez egy gondolatilag is szabad előadás. Kioldottam kicsit a szájzárat – vallja Balogh Robert. –
Belesűrítettem a dialógusokba az elmúlt másfél évtized politikai lövészárkainak szlengjét,
pletykáit, álhíreit. Megeshet, hogy lesz olyan néző, aki fölháborodik ezen, s ne adj’ isten, távozik
is. Sajnálni fogom, de megértem. Sokszor jut eszembe a Svejk egyik tételmondata, mikor a
címszereplő először járt lövészárokban: „Ne lőjetek, hiszen itt is emberek vannak!” Bízom
benne, hogy érzelmileg telítődik a közönség, miközben rengeteget nevet, néha sír, örül és
kárörvend, időnként elszégyelli magát, mert ráismer valakire, akár önmagára, a szüleire, a
szomszédjára… Az indulatok feloldását a kiváló muzsikus, Rozs Tamás komponálta kórusmű
segíti, szolgálja.

Csak 16 éven felülieknek ajánlott!
A darab dialógusaiban elhangzó, nemzeteket, közösségeket, kisebbségeket, vallásokat, politikai szerveződéseket, nemet, tudományos tényeket, egyéneket sértő, gyalázó kijelentéseket kortárs „népi folklórelemként” kezeljük, forrásuk az internetes fórumok, kocsma és az utca. Az állítások tartalmával nem értünk egyet.
Célunk a jelenségek – összeesküvés-elméletek, gyűlöletbeszéd – bemutatása.

Szereplők:

A 6-os csatorna sztárriportere, azaz Eszter Frank Ildikó
Kék ruhás nő,
Idős paraszt néni,
Drága hölgyem
Dévényi Ildikó
Öregember,
Melegítős férfi,
Hivatalvezető,
Idős paraszt,
Kedves uram,
Képviselő
Bánky Gábor
Asszony,
Politikusnő,
Kereső nő,
Áldott jólélek
Fogyi csaj,
Fiatal lány
Bacskó Tünde
Trikós férfi,
Sebesült,
Copfos,
Pap,
Rendőr,
Fiatal fiú
László Csaba
Operatőr: Tatai Gergő
  • Hangfelvételről közreműködik: Gombár Gabriella
Az előadás létrejöttét az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.Produkciónk művészi plakátját Pinczehelyi Sándor grafikusművész tervezte és ajándékozta
színházunknak.

Pécsi Harmadik Színház