Vendégjáték Hegyi Barbarával

Hegyi Barbara és Nagyváradi Erzsébet főszereplésével látható a Pécsi Harmadik Színházban Szabó Magda: Az ajtó című regényének színpadi adaptációja a Spirit Színház előadásában március 28-án két alkalommal is: este fél 6-kor és fél 9-kor. A 2016 óta nagy sikerrel játszott produkció Czeizel Gábor rendezésében a 34 nyelvre lefordított mű örök emberi értékeit mutatja föl.

A női lélekábrázolás mestereként is gyakorta emlegetett Szabó Magda regényét Bereményi Géza alkalmazta színpadra, négy szereplő viszonyrendszerébe sűrítve a világszerte ismert prózai alkotást. Ahogy Petővári Ágnes írja színikritikájában, ,,Az ajtó két asszony különleges kapcsolatáról szól. Nem sok hasonlóság akad közöttük, gyökeresen más a társadalmi helyzetük, tanultságuk, műveltségük, életkoruk; az egyik Molnár Anna, aki Szabó Magda alteregója, a másik pedig Szeredás Emerenc, a háztartási alkalmazott. Az írónő a fiatalabb, a tanultabb, a szavak mestere; a bejárónő az idősebb, a hat elemit végzett, a cselekvés embere. Szívük nyitottságában, az emberi fájdalmak iránt tanúsított érzékenységükben, lelki rezdüléseikben viszont módfelett azonosak. Eleinte gyanakvóan méregetik egymást, Annának nagyobb szüksége van Emerencre, mint fordítva. Lassan-lassan azonban felengednek, kialakul közöttük a kölcsönös megbecsülésen, már-már szereteten nyugvó bizalom. Emerenc mindig zárva tartott lakásajtaja, ami mögött a háztömb lakói sötét titkokat sejtenek, egyszer még az is megnyílik Anna előtt…”

A Spirit Színház előadását a közönség és a szakma élénk érdeklődése kíséri, az ítészek egybehangzó véleménye szerint Czeizel Gábor rendezésében nagyszerű előadás született: Emerencként Hegyi Barbara nyújt emlékezetes alakítást, a Molnár Annát megszemélyesítő Nagyváradi Erzsébettel alkotott kettősük elementáris erejű, igazi jutalomjáték. A professzor szerepében Perjés János lép színpadra, a regény több szereplőjéből összegyúrt Sutu figuráját pedig Nagy Enikő formálja meg sokszínűen. Már idézett kritikájában Petővári Ágnes úgy fogalmaz: ,,a néző azt kapja, amit elvár: nemesen szórakozik, elgondolkodhat a látottakon, elmélázhat az emberi lét nagy kérdéseiről, életről, halálról, barátságról, önzetlenségről, kitartásról, felelősségvállalásról.”