Jókai Anna színműve érkezik Szentendréről

Jókai Anna első regénye 1968-ban jelent meg 4447 címmel, ebből maga az írónő készítette el a színpadi változatot Fejünk felől a tetőt címmel. Egy évvel később a szolnoki Szigligeti Színházban volt művének ősbemutatója. Aztán az 1971-es zalaegerszegi premier után több mint négy évtizeden át sem fővárosi, sem vidéki teátrum nem tűzte műsorára egészen 2013-ig, amikor Ivancsics Ilona és Színtársai be nem mutatták Kőváry Katalin Jászai-díjas, Érdemes művész rendezésében. Azóta több mint félszáz alkalommal játszották országszerte. Jókai Anna is látta, s elismerően beszélt a produkcióról, úgy érezte, műve a megírása óta nem veszített aktualitásából. ,,Mellbevágó a szöveg, bár mai fejemmel talán irgalmasabb lennék a szereplőkhöz. De akkor épp el voltam keseredve, látva, milyen az élet, ami körülvesz minket” – fogalmazott akkor az írónő.

 

Ivancsics Ilona úgy véli, Jókai Anna műveinek ott kell lenniük a magyar színpadokon. ,,A történet a múlt század 60-as éveiben játszódik Budapesten. Egy család története, melyben négy generáció lélegzik együtt, egy már szebb időket is látott józsefvárosi házban. Mindenki a saját  kicsinyes és fanyar világával van elfoglalva, hiába  élnek egy fedél alatt. A Ház a Család szimbóluma, amely recseg-ropog, de küzd a megmaradásért. A darab a ,fekete romantika és a fekete humor’ ötvözete, és remek színészi feladatot  nyújt művészeink számára” – nyilatkozta a társulat vezetője a Szentendre.hu portálnak.

 

A kritikusok egybehangzóan elismerik e méltatlanul ritkán játszott darab erényeit éppúgy, mint az előadás értékeit, emlékezetes színészi alakításait. Petővári Ágnes kiemeli: Kőváry Katalin rendezésében tökéletes arányban keverednek a humoros és az elmélyedést kívánó részek, nem mennek egymás rovására, és kiváltják azt a katartikus élményt, amit a közönség elvár, mert mindenkihez szól.” Balogh Tibor szerint ,,a rendező Jókai Anna ,spirituális realizmusában’ felfedezi és megmutatja a szereplők cselekedetei mögött rejtőző szándékokat, ösztöni rugókat, az eleve elrendelést: mindazt, amit egyszerű szóval személyes sorsnak (újmagyarul privát szféra) szoktunk mondani.” Erről a spirituális realizmusról Jókai Anna így beszélt egy helyütt: ,,Mindig az foglalkoztatott, hogy van-e a fizikai világon felül olyan szellemi világ, amely megszenteli és értelmessé teszi az emberi életet. Úgy hiszem, hogy van; az életnek, a Földnek értelme van, én mindent ehhez viszonyítok. Ha ebből a szemszögből nézem, minden más színezetet kap, mint amikor valaki csak a matériából indul ki. Az okokat, a következményeket, a célokat egy magasabb szférában találom meg, és ezt hozom le a fizikai valóságba. Ezt nevezik spirituális realizmusnak. Egyszerre spirituális és mégis realizmus.”

 

Az előadást 2018. december 4-én és 5-én este 7 órakor láthatják a Pécsi Harmadik Színház nézői. Az Örkény-bérleteseket a keddi, a Déry-bérlet tulajdonosait a szerdai vendégjátékra várjuk. Jegyek korlátozott számban kaphatók. Információ: 30/336-1560